2011. szeptember 14., szerda

Weekend a négyzeten + Születésnapi kiadás

Szóval a gyerekek nélküli hétvége a számomra úgy nézett ki, hogy szombaton meg beszéltük Vivivel, hogy nálam alszik. Meg is érkezett délután a munka után és kitaláltuk, hogy nem szeretnénk a szobában ülni és annak örömére, hogy már az első fizetésemet költhetem elmegyünk valahová vacsizni. Fel kerekedtünk és elsétáltunk a Rosbif (nevezzük étteremnek :)) nevű étterembe. Ott aztán rendeltünk két pizzát. Hát már megint sikerült összehoznom, és gombásat rendeltem... de tök véletlenül.:D Persze ennek ellenére nagyon jó ize volt, úgyhogy el is fogyott nem kell aggódni. ;)


Aztán a nagy beszélgetés és evés közben röpködtek az smsek, hogy hol vannak a többiek és mit csinálnak, meg, hogy van-e kedvünk felmenni velük Verbier-be olyan éjfél körül. Hát Vivinek volt... nekem kevésbé. Ezért úgy döntöttünk, hogy megkérjük az egyik kedves ismerősünket, akivel Vivi is szándékozott menni a hegyekbe, hogy előbb dobjon haza engem és utána menjenek csak. Igy is történt, és nagyon nagyon örültem neki, hogy nem kellett éjszaka haza sétálnom.:D

Ami a vasárnapot illeti a pihenés jegyében telt, és a takaritáséban. Ahogy ez lenni szokott álatlában.
Aztán már érkezett is a hétfő ami átlagosnak igérkezett. De végül persze nem az lett. Maud úgy döntött, hogy akkor ő most fogat növeszt. Hát délelött kenegetni kellett az inyét kb. 2 óránként ilyen fájdalom csökkentős kenőccsel. Plusz nyűgös volt, tehát mindenen sirva fakadt. Végül sikerült elaludnia és szerencsére ebédig fel sem ébredt, aztán jöttek a nagyok és kezdődött a hajtépős időszak. Mikor is a legkisebb visit, és nem hajlandó megenni az ebédjét mert meleg és amikor az ő foga nő akkor csak hideget eszik. A ,, nagyok" valami őrültséget csinálnak aminek az a vége, hogy Nicolas sirva fakad Gabriel meg kiabál vele. És eközben ebédet csinálok. Na igen. Ráadásul van olyan hétfő amikor Gabrielnek 2-kor kell csak elmennie és nem egykor. Hát ez egy ilyen volt... a gáz csak az, hogy én erről nem tudtam. Tehát egy órakor elakartam küldni iskolába, mire közli velem, hogy ő nem megy iskolába még, majd csak egy óra múlva. Persze én kötöttem az ebet a karóhoz , hogy márpedig neki iskola van. Ő pedig orditott velem, hogy márpedig ő nem megy mert nincs. Szerencsére mielőtt elfajult volna a dolog felhivtam anyukát és ő tájékoztatott nagy bocsánatkérések közepette, hogy igen azon a napon tényleg nincsen iskola csak kettőtől. Remek. Tehát kettőig mind a három gyerek ott volt nekem. Nem baj túléltem, ezt is és kettőkor elküldtem suliba, aztán a délután többi része már a szokásosan telt.

Kedden csak Mauddal voltam egész nap szóval nyugiban telt a nap, és szerencsére a fogas dolog sem  jött elő nála szóval jó kislány volt egész nap.


Fél négykor kellett csak elmennünk Nicolasért a napközibe, de mire az úrfi tempójában hazaértünk onnan már fél öt volt szóval összesen csak fél óra maradt a munkaidőmből.:) Este át bringáztam Vivihez és ott aludtam nála, mert ugye a szerdám szabadnap. Vagyis csak félig volt szabad, mert ebédre haza kellett érnem, ugyanis rögtön kajálás után indultunk Martignybe az anyukával és a három gyerekkel. A legidősebbet orvoshoz kellett vinni én pedig amig ők a rendelőben voltak kinnt maradtam a játszótéren a középsővel és a pici lánnyal. Aki volt olyan kedves és végig aludta az egészet:)
Aztán felkerekedtünk közösen és meglátogattuk a helyi pláza szerűséget amit itt Migrosnak hivnak, hogy én vehessek képeslapokat a családnak és barátoknak a gyerekek pedig nyalhassanak egy jégkrémet. :)

Vajon tudod már, hogy kapsz-e? :D

Persze miközben a Migrosban csavarogtunk kinéztem egy nagyon szép cipőt (ami nem sportcipő volt, amit eredetileg szerettem volna, de nagyon tetszett szóval vissza fogok menni érte!) és bár ugyan nem tetszettek az ottani mellények, de mondtam anyukának, hogy majd szeretnék venni egyet.
Aztán meg ellátogattunk egy drogériába ahol sikeresen vettem egy körömlakkot és parfümöt magamnak :)

Miután haza értünk még volt kb. másfél órám indulásig. Ugyanis aznap volt az első francia órám. Gyorsan vacsiztunk, összekészülődtem és már indultunk is. Anyuka jógaórája ugyanabban az időpontban volt, szóval pont el tudott vinni és utána haza is tudott hozni. Hát az első francia órámon nagyon megdöbbentem. Mert tulajdonképpen a tanárnőnk franciául szeretne nekünk franciát oktatni. Ami nagyon jó, akkor mikor valaki már egyáltalán tud valamit ezen a nyelven. Hát én nem ezek közé tartoztam és egyedül voltam vele. Mert majdnem mindenki értett szinte mindent amit a tanár mondott. Még fel is tettem a kezem és meg kérdeztem, hogy ez a kezdő francia nyelvtanfolyam?! Hát igen. Akkor rendben. Aztán utána jobb volt, mert irt a táblára és miután néhány dologra rákérdeztem angolul már nagyjából képben voltam. Meg is tanultuk első órán az abc-t és a számokat húszig. Aztán kaptunk egy órarendet és kiderült, hogy másnap megint órám van, valamint, hogy ezentúl mindig csak csütörtökönként lesz. Tehát már többé nem esik egybe az anyuka jógaórájával. :S
Aztán este megérkezett Vivien, hogy megkérdezze milyen volt az első órám, de csak úgy beugrott éppen futás közben volt. Aha! :D Az lett a vége, hogy még elmentünk egyet sétálni aztán itt aludt nálam :D

Hupsz :D

De aztán másnap reggel anyuka jött a jó hirrel, hogy az egyik csoport társam itt lakik tőlünk 2 percre és, hogy van 3 gyereke és szeretne megkérni, hogy mielőtt együtt megyünk az órára (mert hogy majd ő fuvaroz nyugodjak meg) menjek át hozzá és nézzem meg a kis családját, ugyanis ha van kedvem akkor dolgozhatnék nála egy párszor ilyen esti gyermekmegőrzés féleséget. Hát már hogy a fenébe ne! :D
Úgy örültem mint majom a farkának. A fuvar is megvan és még plusz munkához is jutok, ja és nem dolgozom egész csütörtökön csak délután segitsek bevásárolni az anyukának. Ez ám a jóhirek hada!

Hát délelőtti feldobottságomban rendbe tettem a szekrényemet és egy csomót olvastam meg filmeztem. Aztán már el is érkezett a délután. Ebéd után egy órával elindultunk bevásárolni. Amit tudni kell, hogy szeptember 12 nem csak az én születésnapom hanem a fölöttünk lakó Carina (anyuka egyik legjobb barátnője) szülinapja is. Tehát ami a terv szombati meglepetésparti Carinának. Útközben felszedtük a szervező társat ( Aileen anyuka másik jó barátnője) és 1 hónapos kisbabáját Saphirát. :) Imádom a kislány nevét ugyanis az Eragon cimű könyvből van az ötlet. És gyönyörű név. Na, de ha most azt hiszitek, hogy ez amolyan kis vásárlás lesz, hát nagyon tévedtek. Mikor elindultunk azt hittem csak a közelbe megyünk, vásárolunk és már itthon is vagyok. Hát kezdtük úgy, hogy Sionba mentünk ami kb. háromnegyed órányira van. Amikor megérkeztünk, mintha egy hatalmas raktárépület lett volna. Olyan kocsikkal amiket mondjuk az Ikeában tolsz mikor bútort vásárolsz. Mikor mentünk be kiderült, hogy egy nagykereskedésbe jöttünk tudjátok ahol csomagokban lehet venni a dolgokat és egyesével nem. Hát vagy három órán keresztül vásároltunk, és közben pesztráltam a két kicsit mert persze Maud is velünk jött. Ami a jó oldala, hogy kaptam pár dolgot, nagy tételben:D De egyébként valami borzalom mi mennyiséget vásároltak össze. Hát szép nagy meglepetés bulira készültek.

Aztán mire haza értünk épphogy vacsira volt időm és mentünk is le a másik családhoz Samékhez ( Samantha a rendes neve de Samnek hivom) aki majd munkát ad nekem és fuvaroz. Találkoztam a kislányaival akik 7 évesek és ikrek. A nevük Lilia és Olivia valamint a kicsi Ruby babával aki valamivel idősebb Maudnál, de ő is nagyon aranyos. Aztán egy pár percre rá mert mentünk is az órára. Szerencsére a második órán már sokkal jobban éreztem magam mert valahogy jobban értettem mindent, meg Sam is segitett ha nem tudtam valamit. :)

A péntekem munkásan telt, annyi könnyitéssel, hogy Nicolast osztály kiránduláson volt és csak fél négyre kellett le mennem érte a buszmegállóba. Anyuka pedig már itthon is volt négy órakor szóval ez a nap is elszállt.


Készülődni kezdtem mert még a reggel folyamán felhivott Vivien, hogy jó lenne-e nekem ha este fél héttől vigyáznom kéne 3 kisfiúra a hegyekben egy nagyon kedves ismerősénél, mert ő szeretne elmenni a barátnője szülinapi bulijára ahova Vivien is hivatalos igy ő most nem tudja vállalni a gyerekeket. Mondtam, hogy persze. Fél hétkor jött is értem az anyuka és haza fele menet elmondta, hogy majd csak fél nyolc körül megy el és hét körül fürdés után lefekteti a gyerekeket aludni szóval nekem csak annyi a dolgom, hogy ne legyenek egyedül és ha netán felébred az 1 éves kisfiú akkor megetetni cumisüvegből. Megfürdette a gyerekeket, aztán megetette a babát, pizsi, alvás. Majd még segitett beállitani a netet a laptopomon és megmutatta hol alszom majd, és mondta, hogyha éhes vagy szomjas lennék szolgáljam ki magam majd ment is. Fenn voltam olyan fél tizenkettőig, majd elmentem a szobába aludni, persze magammal vittem a baba rádiót és már aludtam is. Éjjel fél kettő körül az anyuka megjött és lekapcsolta a rádiót, aztán már csak arra emlékszem, hogy reggel ébredek. Kilenc körül felkeltem, reggeliztünk és haza hozott. Ja és még persze előtte mindezért kaptam tőle 50 frankot. :) Nagyon kedves volt és mondta, hogy legközelebb is hiv majd mert meg van velem elégedve. :D Én is örülök, mert minden simán ment és nagyon megérte ráadásul mindenki kedves volt velem.:)

A szombat reggel forgalmasan telt, mert segitettem anyukának készülődni a meglepetés partira ami 3-kor kezdődik majd. Egy gyönyörű szép erdei sütögetős, kiülős helyet béreltek ki, amit délelőtt feldiszitettünk, valamint a kajákat és a hozzávalókat amit majd sütni fognak helyben kivittük. A torta 2 csokis alapját is megsütöttük valamint elmentünk Aileen-hez és fel is diszitettük meg ráraktuk a csokis krémet.
Aztán az ebéd után érkezett Vivien és anyukáék is elpályáztak a bulira.
Az előre jól megbeszélt itt alvásos parti előtt még szerettünk volna bevásárolni Vivivel és egy jó kis csajos esttel megünnepelni az én születésnapomat is. Nagyon meleg volt és teljesen kifáradtunk mire megérkeztünk a vásárlásból, ahol vettünk kaját piát és mindenféle jót magunknak. Aztán csináltunk bólét is Sangriából meg a kis rágcsánkat falatozgattunk. Nem nagyon tudtuk eldönteni, hogy elmenjünk-e valahova, de végül nem lett belőle semmi mert ahova mi menni akartunk oda a többiek nem, szóval végül itthon maradtunk és Vámpirnaplókat néztünk:D

Vasárnap egész délelőttöt végig aludtuk szinte, aztán reggeliztünk és Vivi már ment is. A Vasárnap megint a szokásosan telt, pihenés takaritás ilyesmi... Este pedig grilleztünk a családdal:


Ez az itteni zöldséges :D

Aztán jött a hétfő amikor is volt az igazi Születésnapom!:) Nap küzben dolgoztam, de aztán este a család is felköszöntött egy nagyon jó kis vacsival ami Fondue volt és torta helyett fagyival. (Nem szeretem a tortákat...)
Valamint két ajándékot is kaptam tőlük amiknek nagyon nagyon örültem: 

Szülinapi sportcipő :)

Szülinapi mellény:) Mert itt tényleg hideg lesz késöbb!

Puszi nektek, és ölelés:)
u.i: Még mindig ezzel a hosszú i betűvel szenvedek, mert hogy nincsen a gépemen, szóval ne haragudjatok a hibák miatt.

2011. szeptember 5., hétfő

Folytatás

Ami az előző részekben történt: Szóval ma töltöm a 26. napomat eme csodálatos helyen, és ott hagytam abba, hogy szombaton volt Gabriel születésnapja.

A születésnap után, olyan 5 körül befutott előbb Vivien, aztán 6 körül Claire. Mert este bulizni készültünk. Még benyomtunk egy kis tortát meg muffint aztán ,,rövid" készülődés és 9- 9:30 között már el is indultunk.
Kicsit szellemképes, de mi vagyunk

Mire odaértünk már volt háromnegyed tiz is. Megmutatták nekem a Rosbif nevű kajálós, ivós beülős helyet ahol ittunk is egy kicsit, és utána átmentünk a szomszédos szórakozóhelyre, ahol találkoztunk sok sok ismerőssel és velük múlattuk az időt kb. éjfélig.


Aztán befutott Gregoir a sofőrünk, és fel mentünk a hegyekbe egy fesztivál szerűségre. Hát, ha azt mondom, hogy a gyerek úgy vezet ahogy én csak a Need For Speed nevű játékban merek, akkor nem hazudok. :D Nagyon kemény volt és nagyon élveztem, mert eszméletlen jól csinálta. Ezek után a fesztiválon hülyéskedtünk, táncoltunk, ittunk... aztán kifeküdtünk és csillagokat néztünk igy éjjel 3 óra tájékán majd a sofőrünk haza vitt mindenkit. Claire Viviennél aludt, én pedig itthon. Másnap mondanom sem kell, hogy vagy tizenegy óráig aludtam, és aztán délután is aludtam, szóval pihenős napot tartottam. :)

Hétfőn reggel a korán kelés után világositott fel az anyuka, hogy nem is kell dolgoznom mivel itthon van, hát rendben, azzal sarkon fordultam és visszabújtam az ágyba. Nem kell félni visszatudtam aludni. A nap további részében kitakaritottam a szobámat, a fürdőmet, kimostam a cuccaimat meg ilyesmi. Nagyon hamar elment az a nap is és már jött is a kedd.
A keddi napon dolgoztam, de csak a kislány volt egész nap, mert a fiúk ilyenkor Les Mussaillons (napközi) -ben vannak. Könnyű nap volt, bár kicsit hosszú mert hat órakor jött haza anyuka és még csak azután apuka. Szerdán is dolgoztam, bár annyi könnyebbségem volt, hogy csak Maud és Gabriel volt itthon, a kis Nicolas-t beadta anyuka a napközibe. ( Szerdánként nincs suli, elméletben ez a szabadnapom, de most cseréltük a hétfővel) Délelött felkerekedtünk és átsétáltunk Vivienékhez, majd ebéd időben eljött értünk anyuka és haza hozott minket és itthon ebédeltünk.
A nagyfiúnak vannak egészségügyi problémái ezért, mindig csipog az órája kb napi ötször mikor el kell mennie és csinálnia kell a ,,dolgát" (szándékosan nem irom le, hogy mi az legyen elég hogy kb 5-10 percet vesz igénybe és néha segitenem kell neki, de egyébként maga is el tudja intézni) szóval mikor csipog az óra akkor rászólok, hogy menjen. Na most egész nap megpróbálta eljátszani, hogy amint megszólalt az óra ő lenyomta és úgy tett mintha nem is lenne semmi. Egyszer nem hallottam igy nem küldtem el, hát utána este fele duplán rossz volt neki, ráadásul edzésre kellett mennie, és még Anyukától is kapott egy jó nagy adag szidást. Mivel minden alkalommal könyörögni kell neki, hogy menjen már el és 8 éves fejjel tudja, hogy én még nem tudom mikor csipog az óra és még át tud verni.
Hát ezen is túljutunk majd, és már tudom az óra időpontjait szóval pech.

Csütörtökön délelött csak Maud, aztán délben ebéd a három gyerekkel, a nagyobb vissza suliba egykor és fél kettőkor már jön is az apuka. Ami nem jelenti a munka végét még, mert apuka elment (vitte magával a kisfiút) és maradtam délutánra Mauddal. Fél öt körül haza ért apuka aztán öt körül anyuka is, na itt van az a pont mikor lejár a munkaidőm. Elseje van és fizetés nap úgyhogy boldog voltam.
Anyuka magához hiv és odaadta a részleges fizetésemet mert, hogy tulajdonképpen csak másfél hetet dolgoztam tehát a 200 frank megfelelő.
Aztán közli, hogy akkor ezentúl 550 frank lesz a fizetésem havonta. :O:S Hogy mennyi? Hát mert, hogy Ailsa is ennyit kapott és Vivien fizetése is ennyi. Rendben van... Mire beértem a szobámba folytak a könnyeim, mert a beigért 800 helyett 250 frankkal kevesebbet kapok majd fizunak. Felhivtam anyukámat és szerencsére sikerült megnyugtatnia annyira, hogy irtam egy smst Viviennek, hogy jöjjön át beszélgetni, mert mielőtt a Vanessával beszélek előbb vele is konzultálni akartam, hogy pontosan mennyit és hogyan dolgozik.

Még a délután folyamán kaptam egy szatyor Icebrakeres ruhát a családtól, valamint egy nagyon szép disz dobozos felsőt. Azt kell tudni, hogy ennél a cégnél dolgozik a Host Anyukám és ezek nagyon drága Merinóni gyapjúból készült sport és utcai ruházatok, amiknek ára igencsak borsos (de anyaga és minden más hihetetlenül jó) . Megtudtam például, hogy a diszdobozos felsőm 200 frank volt. Ezeknek a dolgoknak nagyon örültem és amig vártam Vivienre ki is mostam az összeset, hogy másnaptól már hordhassam is őket. Meg volt egy pár ami kicsi volt rám és azt Viviennek szerettem volna adni. Szóval mikor megjött, rögtön kihivtam ,,teregetni" az udvarra.
Miközben a ruhákat rendeztem meg válogattam Viviennek elmeséltem, hogy mi történt. Hát ő teljesen kiakadt és elmondta, hogy ő is négy napot dolgozik de egy két nap csak négy órát a másik két nap pedig nyolcat. Ezzel szemben én egy nap minimum kilencet és négy napon keresztül. Megbeszéltük, hogy sürgősen beszélek a családdal. Aztán elbúcsúztam tőle és befelé jövet szóltam anyukának, hogy miután a gyerekek lefeküdtek akkor szeretnék beszélni vele. Aztán rá 20 percre mikor már csönd volt leültünk az asztalhoz és elmondtam neki, hogy mennyit igért, mennyit dolgozom, és hogy szerintem ennél többet érdemlek és nem tartom fairnek a dolgot, hiszen Ailsának csak 3 napot kellett dolgoznia és az sem volt teljes nap illetve, nem ezt beszéltük meg. Láttam anyukán, hogy nagyon kellemetlen beismernie, de nem állnak jól anyagilag az új ház épitése miatt és ezért a maximum pénz amit nekem tud ajánlani a 650 frank havonta, de még a ruhákat tudja felajánlani és ez a maximum amit adni tud jelen helyzetben és megérti, hogyha haza szeretnék menni. Mondtam neki, hogy semmiképpen sem megyek haza, megfelel a pénz, csak igérje meg, hogyha legközelebb ilyesmi van akkor ne csak úgy közölje velem a dolgokat, hanem beszélje meg velem. Hát igen ezek a dolgok amiket egy első Au-pair és egy majdhogynem első Host Anyuka még nem tudja hogyan kell kezelni. Tanulságnak irtam le a dolgot, minden olyan Au-pairnek vagy jelöltnek aki elsőnek megy egy családhoz, esetleg első munkája lesz.

MINDIG BESZÉLJETEK MEG MINDENT ELŐRE. Nem vicc. A napirendet, a pénzt, órára percre pontosan mit várnak el tőled. És igy nem érhet csalódás, se téged se a családot.

Kár, hogy ezt mi csak igy utólag tettük meg. De most le van irva pontosan minden. A fizetés csökkenés miatt kaptam még egy kis szabadidőt Csütörtökönként délután fél kettőig dolgozom, és max csak besegitek apróságokban az apukának. Szóval jelentem minden rendben és minden megbeszélve, valamint teljesen elégedett vagyok.

Ezek után a péntekem már ennek jegyében telt, és a hétvége igérete ott lebegett a szemem előtt. Igy nagyon hamar el is ment. Iskola és munka után mindenki haza jött és kezdtek készülődni a másnapra, amikor is apuka, nagypapa, és a két nagy elemennek kempingezni, valamint apuka bicigli versenyére. És aki itthon marad az anyuka és a pici, valamint én. Teljes és totális nyugodt hétvége feldobta anyukát és én elkezdtem szervezni a hétvégi programot. Hétvége a következő bejegyzésben.

Puszi és BIG HUG mindenkinek! :)

2011. augusztus 30., kedd

Don't Worry Be Happy

Egy nagyon a múlt hetemre illő zene ihlette a cimet ami azt hirdeti, hogy ,,Ne aggódj, légy boldog "
És ime a videó, ha valaki nem tudná melyik is ez a dal:


És, hogy miért is ez a dal ami valóban ráillik az előző hetemre? Hát ezért:
Egészen szerdáig paráztam azzal kapcsolatban, hogy vajon milyen lesz, ha elmegy Ailsa és én egyedül maradok, és tényleg dolgoznom kell majd, hogy mi lesz ha nem értek mindent, mit fogok csinálni ha nem tudok valamit meg ilyesmik. Ja és még a tetejébe jött egy kis honvágy is csak, hogy tetézzem az önsajnálatot. :D
Persze aztán egy ugyanolyan munkás Ailsás hétfő és kedd után eljött a szerda, mikor elbúcsúztunk Ailsától és a 3 hatalmas kofferétől. (Vajon, hogyan cipelte haza és mennyit fizetett értük? Máig nem tudom, de azt igen, hogy haza ért valahogy :))
A szerdám szabad volt, mert ilyenkor anyuka nem dolgozik, úgyhogy kihasználtam az utolsó munka mentes napomat és sikerült egész nap pihennem, olvasnom, filmeznem stb...

Jött a csütörtök és anyuka szabadnapot vett ki, hogy velem lehessen. Reggel elmentünk egy hatalmas sétára a kutyussal és a pici lánnyal a környéken. Majdnem két órányi séta és tömör információ után, hogy mit hol találok, mi a legrövidebb út stb. haza érkeztünk és eldöntöttük, hogy délután felmegyünk a hegyekbe egy Verbier nevű nagyon hires sielő városba, ahol előzőleg a család élt. Anyuka körbe vezetett és megmutatott mindenféle nagyon szép kis boltot mert, hogy ez a ,,telelő" városka rengeteg bolttal rendelkezik ám.

Mivel hétfőn sikerült elhagynom a napszemüvegemet a strandon ezért kaptam egy újat az anyukától, de majd szeretnék venni egy hasonlót, mint ami volt mert nagyon szerettem.
Aztán haza fele úton beszélgettünk egy csomót Vanessával és kérdezgette mit szeretnék csinálni a jövőben, mire gyűjtök, és legfőképpen hova szeretnék menni Svájc után. Szóba jött, hogy egyszer szeretnék Amerikában is aupairkedni, hogy a laptopomat szeretném felújitani meg hogy szeretnék venni egy új telefont, pontosabban egy Iphonet majd egyszer ha lesz elég pénzem rá. Mire mondja nekem, hogy ugyan nem Iphone 4-es amit szerettem volna de neki van egy régi Iphone 3G-je és ha kell akkor otthon megnézzük hogy jó-e bele a kártyám. Hát jó volt. Tehát kaptam egy Iphonet a családomtól, annyira örültem neki hogy el sem hiszitek.:D Igy néz ki:
Fehér Iphone 3G 16GB

Szóval miután sikerült magamhoz térnem, elkezdtem rá felmásolni a cuccaimat, ugye nyilván zenék nélkül mert az( ami ugye most is fizetős dolog) úgyhogy az anyuka számai vannak rajta, mert még nem vettem csak ingyenes dolgokat az Apple storból. De példának okáért a könyveimet maradéktalanul rá tudtam tölteni, illetve a fényképeim is mind rajta van már, valamint az anyuka 1000 féle alkalmazása rengeteg játék meg mindenféle jó.
Hát igen ezek után a pénteki első dolgozós napom csak úgy elszállt és sikerült mindent zökkenőmentesen és Ailsamentesen is végrehajtanom. Mikor anyuka megjött (mert kicsit késett) el volt ájulva, hogy hogyan vettem rá a gyerekeket, hogy rendet rakjanak, pakoltam el a pici után, takaritottam ki, és pakoltam ki a mosott aztán be a mosatlan tányérokat a mosogatógépbe. Hát igy. Közöltem majd még vacsit is együtt készitettünk. :D 

Aztán eljött a szombat reggel valamikor 10 óra után keltem, aztán felöltöztem megreggeliztem és elmentünk Vanessával vásárolni a kisfiú szülinapjára mindenféle jót mert, hogy partyt adott a család egy csomó csomó gyerkőcnek ,,Gabriel Születésnapi Bulija" cimmel, meghivóval meg mindennel. Mikor hazaértünk bele kellett húznunk, mert a vendégeket 3 órára vártuk és még se ebéd, se szülinapi torta nem volt kész és az anyuka még muffinokat is akart csinálni. Úgyhogy sürgés, forgás, ebéd, sütés, keverés, kotyvasztás és lám háromnegyed háromra kész a torta, a muffin és a szósz a nagy nagy tál chipszhez. Remek volt az összedolgozás szerintem és ezt alkottuk: 
Focipálya torta plusz focilabda muffinok :)
Bon' appétit
Folytatás következik!!!!

2011. augusztus 23., kedd

Első dolgozós hétköznapok és az első buli hétvége

Vigyázat Maratoni bekezdés következik, felhivom kedves olvasóim figyelmét, hogy 12 éven aluliak számára is megtekinthető felnőtt felügyelete nélkül, de az elalvás veszélye fenn áll. Megtekintés előtt kérje ki orvosa tanácsát vagy tájékoztassa kezelőorvosát. Köszönöm

Remek keddi nap után következett a szerda amitől már annyira féltem, hiszen szerda reggel elpályázott Ailsa, Vanessa az anyuka és a legidősebb kisfiú Gabriel. Tehát itt maradtam Nicolas-al Mauddal és Thibauttal az apukával négyesben. Ami azért is komikus helyzet, mert az apuka konkréten mindig azt csinálja amit anyuka meghagy neki. Tehát mikor apuka megkérdezte, hogy akkor mit csináljon majd ebédre meg vacsorára anyuka annyit mondott, hogy neki mindegy, csináljon makarónit, vagy tojásrántottát, vagy amit akar. Mire apuka szerda ebédre makarónit estére szendvicset készitett, csütörtökön ebédre tojásrántottát és vacsira meg makarónit. Viszont másnap reggelire megint szendvicset ettünk és ebédre pedig valami megmagyarázhatatlan grilles valamit amit igen odaégetett... és kitaláltátok már mit ettünk vacsorára? Igen tojásrántottát. :D


Hát rendben, semmi baj mert legalább mivel itthon volt nem kellett korán kelnem és egész nap csak a pici lánnyal voltam... Kimentünk strandra, meg vásárolgattunk miközben az apuka elment bicikli túrára a kisfiúval meg vásárolni voltak meg levágatták Nicolas haját mert nem sokára iskola kezdet és, hogy szép nagyfiús legyen na meg persze ismét vásároltak.:D

Úgyhogy amig ők ezeket csinálgatták én kóricáltam a babával Martignyben. Ami azért vicces, mert nem igen volt pénzem és azt tudni kell, hogy ha beülsz valahova mondjuk megetetni a kicsit akkor rendelni is kell valamit, hiszen csak úgy nem ülhetsz be egy kávéházba hogy bocsi én csak megetetem Maudot aztán, ha minden rendben akkor el is mennék, de addig foglalom a helyet. :D
Szóval megkerestem apukát és ő adott pénzt meg vett nekem inni- és ennivalót, hogy ne csak a gyerekek egyenek, hanem én is. Aztán betoltam egy nagyon helyes kis kávézóba a babakocsit a gyerekkel együtt. Hát zajos sikerem volt. Sikerült úgy tolnom ezt a fura babakocsit aminek tökre kint vannak a kerekei, hogy majdnem minden második széknek nekitoltam. Ezek után mikor jön a néni, hogy akkor mit kérek inni vagy enni akkor még az is kiderült hogy nem tud angolul. Én meg csak egy dolgot tudtam franciául azt hogy kóla. Mert az ugyanaz. :D Szóval azt ittam. De vagy egy jó órán keresztül.
Közben megetettem a kislányt meg játszottunk egy kicsit. Végül menni kellett mert ideje volt a pelus cserének. Kerestünk egy mosdót és a pelenkázó részbe bezárkóztunk. Pelust cseréltünk, de még mindig nem volt jó valami, mert Maud folyton a sirás határán volt. Hát rendben akkor sétáljunk. Elmentünk egyet sétálni és kb. 2 perc alatt úgy elaludt, hogy még a zajos autók és kamionok sem ébresztették fel amik mellettünk mentek el. Megálltunk egy közeli parkban és amig ő aludt, én behelyeztem az új SIM kártyámat a telefonomba. Bizony bizony már van Svájci számom.:)

Aztán szerda este mikor haza értünk a nagy vásárlásból átjött hozzám Vivien akivel megmásztunk egy szomszédos ,,hegyet", csak azért, hogy egy a tetején kinézett padra leülhessünk és megettünk nem kevés svájci csokit valamint, amig be nem sötétedett a padon festegettük a körmünket. Aztán bejöttünk és meg akartunk nézni egy filmet, de végül semmi nem lett belőle mert inkább beszélgettünk. :)
Csütörtök este jöttek meg az Európa parkból a többiek és egy jót vacsiztunk meg grilleztünk közösen. És mivel ez volt az utolsó munkanapunk egy jó darabig ezért Ailsával felvettük a ,,day off face" nevű kicsit vigyorgós arcocskánkat.

Pénteken mivel nem dolgoztunk ezért leginkább csak lazitottunk. Vagyis én biztosan, mert Ailsának el kellett mennie, de megigérte, hogy mikor visszajön segit elkésziteni a sütit ami szerettem volna megsütni, mert a hétvégén egy partyra voltunk hivatalosak és ajándékként szerettem volna vinni valamit. De persze, mint mindig Ailsa egy csomót késett, úgyhogy addig összepakoltam mert azt terveztük, hogy fönn alszunk a hegyekben sátorban. Mire elkészültem meg is jött Ailsa meg Vanessa is segitett merre találom a dolgokat szóval nekivágtam. Jelentem, hogy nagyon finom volt szóval tényleg jól sikerült. Annak ellenére, hogy egy tányért eltörtem és egy nagyon picit odaégettem a cuccot.:D

Aztán jött a hétvége. Pénteken Vivien 5 körül végzett addigra mentem hozzá át én is. Aztán együtt felmentünk oda ahol később a buli és a Sajtparty is volt. Kicsit korán érkeztünk és még senki nem volt ott, úgyhogy felhivtuk a szervező csajt, hogy hol is lesz a party (tudjátok amire a tortát csináltam) és kérdezi, hogy melyik party, az amelyik holnap lesz?! ŐŐŐŐŐ hát tulajdonképpen igen mert mi azt hittük, hogy aznap van. Hát egy párszor fejét vettem Vivinek mert elfelejtette, hogy nem is aznap lesz aztán túlléptünk rajta mivel keresnünk kellett egy helyet ahol alszunk majd.
Hiszen este a már előre jól eltervezett Bonafiesta koncert estre szerettünk volna menni. Megnéztük a Bonafiesta bejáratát, de még alig voltak emberek, viszont egy szerencsés véletlen folytán összeakadtunk az egyik kedves barátunk anyukájával aki mondta, hogy az ő nyaralójukban nyugodtan aludhatunk, hiszen van 14 matracuk és van még két üres hely szóval, ha van kedvünk akkor jöhetünk oda buli után. Nagyon örültünk neki és gyorsan be is cuccoltunk a házba majd a már kevesebb cuccunkkal elmentünk megnézni, hogy hol tartanak a koncertek, bár még elég korán volt, de kezdett gyűlni a tömeg és mi is ittunk gyorsan valamit, aztán vártuk a többieket. Mivel én nem ismerek itt jóformán senkit ezért most ismertettek meg mindenkivel, akik nagyon kevesek voltak és általában megkérdezték tőlem franciául hogy hogy vagyok, jól érzem magam itt meg ilyesmiket mire Vivi mindig elmondta hogy sajnos nem értem, de angolul tudok. Úgyhogy aki tudott angolul azzal elbeszélgettem aki meg nem azzal Vivien beszélgetett el. :D Aztán mentek a zenék nagyon jó volt a hangulat egy csomót nevettünk és folyton járkáltunk, mikor megláttunk valami ismerőst.


Olyan 3-4 fele pedig el is mentünk aludni.

Reggel nem keltünk korán, de mire lejöttünk szinte csak mi voltunk meg a szülők a faházban. A többiek kimentek grillezni és már javában készült az ebéd. Úgy döntöttünk, hogy a korai reggeli után nem szeretnénk egyből ebédelni ezért kifeküdtünk olvasni meg alukálni a fűbe a hegy lábához. Majd ebédre visszamentünk olyan 2 körül és 3-kor megint vissza mentünk csak most egy másik helyre folytatni a lustálkodást.

Délután 5 körül végül össze szedtük magunkat és elindultunk a partyra amire eredetileg érkeztünk volna előző nap, de mivel a tortámat felajánlottam annak a családnak akiknél aludtunk ( úgy bejött a népnek hogy én össze vissza egy szeletet ettem belőle és el is fogyott) ezért csak egy szem bort sikerült vinnünk ajándékba. De nem is volt baj, mint utóbb kiderült volt kaja rendesen. Meg persze egy pár üveg bor is elfogyott azthiszem összesen 12-14-en voltunk, úgyhogy mikor már a sokadik bort nyitottuk ki akkor jött csak meg a hatása. Nagyon jókedvű volt a társaság és nagyon jól szórakoztunk, és a sajt is finom volt.

Aztán olyan 10 óra körül le mentünk a Bonafiesta második napjára és ott mulatoztunk tovább. Azt hiszem, hogy nekem kicsit sok volt a sajt meg úgy összességében az egész, mert eléggé fáradt is voltam és már annyira nem éreztem jól magam, úgyhogy Viviék felkisértek a házhoz és el is köszöntem tőlük, ők pedig mentek vissza. Aztán betelepedtem az ágyamba és olvastam, mivel még nagyjából senki nem jött meg hiszen buli volt ezért szinte egyedül voltam a házban. Olyan éjjel négy óráig olvastam majd elaludtam úgy, hogy a többiek még mindig nem voltak sehol. Reggel 6 körül ébredtem meg arra, hogy Claire és Vivien bejön a szobába és lefekszik aludni. Ezek után már csak a reggelre emlékszem és, hogy futni kellett a buszhoz, de igy is alig fértünk fel rá mert olyan sokan mentek lefele.

Nagyjából ennyi a story, majd még jelentkezem képekkel pusziiiii mindenkinek!

2011. augusztus 16., kedd

Kirándulós napok

Hát akkor kezdem ott ahol abba hagytam. Szóval a nyugis vasárnapi nap után mikor sikerült szinte semmit sem csinálnom nap közben azon kivül, hogy elvittem a kutyust sétálni, jött egy igen pörgős este és egy hétfő. Még vasárnap este átbicikliztem Vivihez mert mondta, hogy megnézhetnénk a HP 7/1 és 7/2-t mert senki sincsen otthon és miénk a ház. Jól van mentem is. Ez a következőképpen nézett ki. Megérkeztem és ők már javában nézték az egyest. Ránézek a képernyőre és majdnem elájultam. A felbontás mintha szó szerint kockákból állt volna a képernyő olyan volt. Mondom, mi lenne ha én össze hoznám valami jobb minőségben. Igen az jó volna. Hát neki álltam, ugye kellettek hozzá dolgok még. A torrentes program, a Total commander és végül, de nem utolsó sorban a film lejátszó. :D
De végül minden kész lett fél óra alatt a filmeket beleértve. E közben még meg is fagyiztunk valami kehely csodát amit Vivien készitett nekünk gyümölcs salátából meg vanilia fagylaltból. A filmek után kidőltünk de úgy, hogy közöltük másnap délig fel sem kelünk.
Ennek ellenére reggel fél tiz körül majdnem ránk törték az ajtót. Nagymama jön hogy a holnapi vendégeket áttette a család aznapra szóval a Vivinek ebédet kellene csinálni és kész lenni délre. Töltött paprika jó lesz? Jó. Hát rendben, akkor nekiállunk. Kész is lett és nagyon fincsi lett, nem csak szerintünk hanem a vendégek szerint is.Ebéd után ki találtuk hogy nekünk fel kéne menni egy ilyen családi nap szerűségre a hegyekbe. Fel is vitt minket Vivi host mumja kocsival. Aztán körbe néztünk meg kóstoltunk pár finom dolgot. Minden ilyen saját készitésű dolgot kipakoltak a helyiek és tele volt kézműves dolgokkal. Meg volt egy bohóc is, nagyon vicces volt imádták a gyerekek akik ott voltak folyton kacagtak.:D
Aztán lefele már lábbusszal jöttünk. Kb. 2-2,5 óra gyaloglás volt. Egészen jól birtam, sose miattam kellett megállni.:D Öröm.:D

Aztán haza értünk és mivel már este fele járt hazabicikliztem és egy csomó csomót olvastam.:D
Reggel fél tiz körül keltünk és megetettük Maudot meg ilyesmik aztán csináltunk egy kis meleg szendvics szerűséget ebédre és jól be is faltuk mert fincsi volt.

Aztán a családdal felkerekedtünk és elmentünk strandolni délután. A kicsi lány nagyon élvezte az egészet no meg persze a fiúk is.

Aztán elmentünk bevásárolni és végre sikerült vennem pár dolgot. Mondjuk sampont meg ilyesmit kaptam Ailsától de ha ő elmegy akkor mivel fürdök?! kérdést fel kellett tennem magamnak. Úgyhogy annak ellenére hogy a legolcsóbbat vettem amit találtunk elment majdnem 20 frankom a 40-ből aztán vettem 11 frankért egy kis gyógyszert mert meg vagyok picit fázva és fáj a torkom. Aztán még vettem egy felsőt is 8 frankért ami itt nagyon olcsó és még édességet az előző tizen valahány frankomból ja és még maradt is valmennyim asszem 6 és 8 között.:D Remek.:D
Nem baj legalább majd nem veszek több mindent a fizetésig:D

Puszilok mindenkit innen!

2011. augusztus 14., vasárnap

Egy szombati nap

Szombaton miután felébredtünk a Viviéknél fél tiz körül megreggeliztünk, majd egy kis játék a homokozóban a két picivel akikre figyelni kellett, mivel Vivi host szülei elmentek a hegyekbe, szóval mi voltunk és a két rosszaság.
Aztán egy kis közjáték után (valaki megdobott valakit lapáttal vagy valami ilyesmi) és a büntiből szobába zárás után neki álltunk ebédet késziteni. Lasagne volt a menü egy kis paradicsom salátával, amit én készitettem. Aztán, hogy mondván ennyi bünti elég volt mentünk kiengedni a picit a szobából, hogy mehet játszani, de szőrén szálán eltűnt. Kinézek a tárva nyitva hagyott ablakon és ott játszik a homokozóban.:D Simán kiszökött. Mondja Vivien rendben, hagyjuk. Jön be a gyerek, de mintha semmi nem történt volna és ő szeretne kérni egy kis fagyit.:D Mondja Vivi nem kaphat mert kiszökött. Hát persze hiszti miegymás, tanultunk az esetből 10 percre a fürdőbe zártuk, aztán ő megtanulta leckét felkiálltással mehetett nézni a TV-t amig nincsen ebéd.:D
Aztán felkaroltuk Vivien húgát és anyukáját akik most itt nyaralnak és átjöttünk hozzánk. Itt aztán a jó időt ki használva mindenki csinált amit szeretett volna. Ki olvasott és napozott ki a körmét festette és hasonló dolgok mivel a családom nem volt itthon. Aztán épphogy elmentek a vendégek már látom is, hogy a család kocsija beáll a parkolóba.
Tartottunk egy kis sütögetést a kertben mert apuka hozott finom csirke combokat és valami virsli szerűséget, amiből aztán csinált egy kis Barbecue sütögetést. Ami furcsa volt, hogy mindezt salátával és paprikás CHIPS-el tálalták. Hát rendben. Finom volt. Ailsa elment vacsora után egy másik családhoz vigyázni a gyerekekre, úgyhogy Vanessa megkért, hogy vigyázzak a fiúkra este meg a picire akit már ő lefektetett. Rendben. Aranyosak voltak mert elmentek aludni amikor mondtam, és utána egy tiz percre rá már aludtak is. Fárasztó nap volt nekik a hegyekben.
Fél tiz körül aztán felébredt Maud és elkezdett sirni, hogy ő éhes. Hát rendben tápszert már előre bekészitette az anyuka szóval megitattam, betakartam, cumi a szájba és már aludt is. Nincs sok gond ezzel a kislánnyal, igazán jófej és nem szokott sokat hisztizni szóval jó dolgom van.Bár az esti fürdetésnél volt egy kis sirdogálás mert én fürdettem meg és anyuka csak nézte, de ő azt szerette volna ha anyuka csinálja. Aztán megbékélt végül, de az öltöztetést nem igazán szereti úgy általánosan tehát teljesen mindegy ki csinálja úgyis sirás a vége. :D

Ma egyedül vagyunk itthon család elment reggel, délután elmegy Ailsa is szóval enyém a ház. Délután tervezek egy kis sétát a kutyussal aki egyébként nagyon aranyos és okos is egyben.

Puszilok mindenkit

2011. augusztus 12., péntek

Várva várt képek

Na hát a történet a következő. Megérkeztek a nagyfiúk és az ajándékokat is sikerült kiosztanom. Jó kis délután volt háromszor tettem meg egy kb. 5 percnyi utat mindig 20 perc alatt mivel olyan ,,dombok" vannak itt, hogy felfele menet kiköpöm a tüdőmet. :D De sebaj ahogy apukám mondta karácsonyra megmászom a hegyeket is egy levegővel. Szóval átjöttünk Vivienhez először babakocsistól és gyerekestől azután csak én jöttem egy szem biciklivel... na képzelhetitek. Először is úgy kezdődött, hogy ugyan voltunk itt, de nem emlékeztem merre kell menni szóval a főúton jöttem ami kb. 3-szor meredekebb és hosszabb, mint ha tudnám merre cikázzak a házak között. De majd biztosan megtanulom egyszer. A baj csak az, hogy nem tudok telefonálni egyébként simán bevállalnám a kacskaringósabb utat. Szóval a család nagyon örült az ajándékoknak, mindenki csodálkozott egy sort hogy ezek magyar dolgok, majd elmentünk a gyerekekkel kipróbálni a lépcsőn a rugós bigyuszt (nem tudom a nevét) amit a kisebbik kapott. Az egyetlen érdekes de egyben vicces dolog hogy a picilány fél a plüsstől amit hoztam neki. Apuka szereti vele ijesztgetni aztán kineveti, hogy milyen arcot vág. Hát igen és tényleg vicces.
És íme egy pár kép a helyről ahol most egy jó darabig lakni fogok:

https://picasaweb.google.com/115285239277864745059/2011Augusztus12?authuser=0&feat=directlink

Mindenkit ölelek innen Svájcból!