2011. szeptember 14., szerda

Weekend a négyzeten + Születésnapi kiadás

Szóval a gyerekek nélküli hétvége a számomra úgy nézett ki, hogy szombaton meg beszéltük Vivivel, hogy nálam alszik. Meg is érkezett délután a munka után és kitaláltuk, hogy nem szeretnénk a szobában ülni és annak örömére, hogy már az első fizetésemet költhetem elmegyünk valahová vacsizni. Fel kerekedtünk és elsétáltunk a Rosbif (nevezzük étteremnek :)) nevű étterembe. Ott aztán rendeltünk két pizzát. Hát már megint sikerült összehoznom, és gombásat rendeltem... de tök véletlenül.:D Persze ennek ellenére nagyon jó ize volt, úgyhogy el is fogyott nem kell aggódni. ;)


Aztán a nagy beszélgetés és evés közben röpködtek az smsek, hogy hol vannak a többiek és mit csinálnak, meg, hogy van-e kedvünk felmenni velük Verbier-be olyan éjfél körül. Hát Vivinek volt... nekem kevésbé. Ezért úgy döntöttünk, hogy megkérjük az egyik kedves ismerősünket, akivel Vivi is szándékozott menni a hegyekbe, hogy előbb dobjon haza engem és utána menjenek csak. Igy is történt, és nagyon nagyon örültem neki, hogy nem kellett éjszaka haza sétálnom.:D

Ami a vasárnapot illeti a pihenés jegyében telt, és a takaritáséban. Ahogy ez lenni szokott álatlában.
Aztán már érkezett is a hétfő ami átlagosnak igérkezett. De végül persze nem az lett. Maud úgy döntött, hogy akkor ő most fogat növeszt. Hát délelött kenegetni kellett az inyét kb. 2 óránként ilyen fájdalom csökkentős kenőccsel. Plusz nyűgös volt, tehát mindenen sirva fakadt. Végül sikerült elaludnia és szerencsére ebédig fel sem ébredt, aztán jöttek a nagyok és kezdődött a hajtépős időszak. Mikor is a legkisebb visit, és nem hajlandó megenni az ebédjét mert meleg és amikor az ő foga nő akkor csak hideget eszik. A ,, nagyok" valami őrültséget csinálnak aminek az a vége, hogy Nicolas sirva fakad Gabriel meg kiabál vele. És eközben ebédet csinálok. Na igen. Ráadásul van olyan hétfő amikor Gabrielnek 2-kor kell csak elmennie és nem egykor. Hát ez egy ilyen volt... a gáz csak az, hogy én erről nem tudtam. Tehát egy órakor elakartam küldni iskolába, mire közli velem, hogy ő nem megy iskolába még, majd csak egy óra múlva. Persze én kötöttem az ebet a karóhoz , hogy márpedig neki iskola van. Ő pedig orditott velem, hogy márpedig ő nem megy mert nincs. Szerencsére mielőtt elfajult volna a dolog felhivtam anyukát és ő tájékoztatott nagy bocsánatkérések közepette, hogy igen azon a napon tényleg nincsen iskola csak kettőtől. Remek. Tehát kettőig mind a három gyerek ott volt nekem. Nem baj túléltem, ezt is és kettőkor elküldtem suliba, aztán a délután többi része már a szokásosan telt.

Kedden csak Mauddal voltam egész nap szóval nyugiban telt a nap, és szerencsére a fogas dolog sem  jött elő nála szóval jó kislány volt egész nap.


Fél négykor kellett csak elmennünk Nicolasért a napközibe, de mire az úrfi tempójában hazaértünk onnan már fél öt volt szóval összesen csak fél óra maradt a munkaidőmből.:) Este át bringáztam Vivihez és ott aludtam nála, mert ugye a szerdám szabadnap. Vagyis csak félig volt szabad, mert ebédre haza kellett érnem, ugyanis rögtön kajálás után indultunk Martignybe az anyukával és a három gyerekkel. A legidősebbet orvoshoz kellett vinni én pedig amig ők a rendelőben voltak kinnt maradtam a játszótéren a középsővel és a pici lánnyal. Aki volt olyan kedves és végig aludta az egészet:)
Aztán felkerekedtünk közösen és meglátogattuk a helyi pláza szerűséget amit itt Migrosnak hivnak, hogy én vehessek képeslapokat a családnak és barátoknak a gyerekek pedig nyalhassanak egy jégkrémet. :)

Vajon tudod már, hogy kapsz-e? :D

Persze miközben a Migrosban csavarogtunk kinéztem egy nagyon szép cipőt (ami nem sportcipő volt, amit eredetileg szerettem volna, de nagyon tetszett szóval vissza fogok menni érte!) és bár ugyan nem tetszettek az ottani mellények, de mondtam anyukának, hogy majd szeretnék venni egyet.
Aztán meg ellátogattunk egy drogériába ahol sikeresen vettem egy körömlakkot és parfümöt magamnak :)

Miután haza értünk még volt kb. másfél órám indulásig. Ugyanis aznap volt az első francia órám. Gyorsan vacsiztunk, összekészülődtem és már indultunk is. Anyuka jógaórája ugyanabban az időpontban volt, szóval pont el tudott vinni és utána haza is tudott hozni. Hát az első francia órámon nagyon megdöbbentem. Mert tulajdonképpen a tanárnőnk franciául szeretne nekünk franciát oktatni. Ami nagyon jó, akkor mikor valaki már egyáltalán tud valamit ezen a nyelven. Hát én nem ezek közé tartoztam és egyedül voltam vele. Mert majdnem mindenki értett szinte mindent amit a tanár mondott. Még fel is tettem a kezem és meg kérdeztem, hogy ez a kezdő francia nyelvtanfolyam?! Hát igen. Akkor rendben. Aztán utána jobb volt, mert irt a táblára és miután néhány dologra rákérdeztem angolul már nagyjából képben voltam. Meg is tanultuk első órán az abc-t és a számokat húszig. Aztán kaptunk egy órarendet és kiderült, hogy másnap megint órám van, valamint, hogy ezentúl mindig csak csütörtökönként lesz. Tehát már többé nem esik egybe az anyuka jógaórájával. :S
Aztán este megérkezett Vivien, hogy megkérdezze milyen volt az első órám, de csak úgy beugrott éppen futás közben volt. Aha! :D Az lett a vége, hogy még elmentünk egyet sétálni aztán itt aludt nálam :D

Hupsz :D

De aztán másnap reggel anyuka jött a jó hirrel, hogy az egyik csoport társam itt lakik tőlünk 2 percre és, hogy van 3 gyereke és szeretne megkérni, hogy mielőtt együtt megyünk az órára (mert hogy majd ő fuvaroz nyugodjak meg) menjek át hozzá és nézzem meg a kis családját, ugyanis ha van kedvem akkor dolgozhatnék nála egy párszor ilyen esti gyermekmegőrzés féleséget. Hát már hogy a fenébe ne! :D
Úgy örültem mint majom a farkának. A fuvar is megvan és még plusz munkához is jutok, ja és nem dolgozom egész csütörtökön csak délután segitsek bevásárolni az anyukának. Ez ám a jóhirek hada!

Hát délelőtti feldobottságomban rendbe tettem a szekrényemet és egy csomót olvastam meg filmeztem. Aztán már el is érkezett a délután. Ebéd után egy órával elindultunk bevásárolni. Amit tudni kell, hogy szeptember 12 nem csak az én születésnapom hanem a fölöttünk lakó Carina (anyuka egyik legjobb barátnője) szülinapja is. Tehát ami a terv szombati meglepetésparti Carinának. Útközben felszedtük a szervező társat ( Aileen anyuka másik jó barátnője) és 1 hónapos kisbabáját Saphirát. :) Imádom a kislány nevét ugyanis az Eragon cimű könyvből van az ötlet. És gyönyörű név. Na, de ha most azt hiszitek, hogy ez amolyan kis vásárlás lesz, hát nagyon tévedtek. Mikor elindultunk azt hittem csak a közelbe megyünk, vásárolunk és már itthon is vagyok. Hát kezdtük úgy, hogy Sionba mentünk ami kb. háromnegyed órányira van. Amikor megérkeztünk, mintha egy hatalmas raktárépület lett volna. Olyan kocsikkal amiket mondjuk az Ikeában tolsz mikor bútort vásárolsz. Mikor mentünk be kiderült, hogy egy nagykereskedésbe jöttünk tudjátok ahol csomagokban lehet venni a dolgokat és egyesével nem. Hát vagy három órán keresztül vásároltunk, és közben pesztráltam a két kicsit mert persze Maud is velünk jött. Ami a jó oldala, hogy kaptam pár dolgot, nagy tételben:D De egyébként valami borzalom mi mennyiséget vásároltak össze. Hát szép nagy meglepetés bulira készültek.

Aztán mire haza értünk épphogy vacsira volt időm és mentünk is le a másik családhoz Samékhez ( Samantha a rendes neve de Samnek hivom) aki majd munkát ad nekem és fuvaroz. Találkoztam a kislányaival akik 7 évesek és ikrek. A nevük Lilia és Olivia valamint a kicsi Ruby babával aki valamivel idősebb Maudnál, de ő is nagyon aranyos. Aztán egy pár percre rá mert mentünk is az órára. Szerencsére a második órán már sokkal jobban éreztem magam mert valahogy jobban értettem mindent, meg Sam is segitett ha nem tudtam valamit. :)

A péntekem munkásan telt, annyi könnyitéssel, hogy Nicolast osztály kiránduláson volt és csak fél négyre kellett le mennem érte a buszmegállóba. Anyuka pedig már itthon is volt négy órakor szóval ez a nap is elszállt.


Készülődni kezdtem mert még a reggel folyamán felhivott Vivien, hogy jó lenne-e nekem ha este fél héttől vigyáznom kéne 3 kisfiúra a hegyekben egy nagyon kedves ismerősénél, mert ő szeretne elmenni a barátnője szülinapi bulijára ahova Vivien is hivatalos igy ő most nem tudja vállalni a gyerekeket. Mondtam, hogy persze. Fél hétkor jött is értem az anyuka és haza fele menet elmondta, hogy majd csak fél nyolc körül megy el és hét körül fürdés után lefekteti a gyerekeket aludni szóval nekem csak annyi a dolgom, hogy ne legyenek egyedül és ha netán felébred az 1 éves kisfiú akkor megetetni cumisüvegből. Megfürdette a gyerekeket, aztán megetette a babát, pizsi, alvás. Majd még segitett beállitani a netet a laptopomon és megmutatta hol alszom majd, és mondta, hogyha éhes vagy szomjas lennék szolgáljam ki magam majd ment is. Fenn voltam olyan fél tizenkettőig, majd elmentem a szobába aludni, persze magammal vittem a baba rádiót és már aludtam is. Éjjel fél kettő körül az anyuka megjött és lekapcsolta a rádiót, aztán már csak arra emlékszem, hogy reggel ébredek. Kilenc körül felkeltem, reggeliztünk és haza hozott. Ja és még persze előtte mindezért kaptam tőle 50 frankot. :) Nagyon kedves volt és mondta, hogy legközelebb is hiv majd mert meg van velem elégedve. :D Én is örülök, mert minden simán ment és nagyon megérte ráadásul mindenki kedves volt velem.:)

A szombat reggel forgalmasan telt, mert segitettem anyukának készülődni a meglepetés partira ami 3-kor kezdődik majd. Egy gyönyörű szép erdei sütögetős, kiülős helyet béreltek ki, amit délelőtt feldiszitettünk, valamint a kajákat és a hozzávalókat amit majd sütni fognak helyben kivittük. A torta 2 csokis alapját is megsütöttük valamint elmentünk Aileen-hez és fel is diszitettük meg ráraktuk a csokis krémet.
Aztán az ebéd után érkezett Vivien és anyukáék is elpályáztak a bulira.
Az előre jól megbeszélt itt alvásos parti előtt még szerettünk volna bevásárolni Vivivel és egy jó kis csajos esttel megünnepelni az én születésnapomat is. Nagyon meleg volt és teljesen kifáradtunk mire megérkeztünk a vásárlásból, ahol vettünk kaját piát és mindenféle jót magunknak. Aztán csináltunk bólét is Sangriából meg a kis rágcsánkat falatozgattunk. Nem nagyon tudtuk eldönteni, hogy elmenjünk-e valahova, de végül nem lett belőle semmi mert ahova mi menni akartunk oda a többiek nem, szóval végül itthon maradtunk és Vámpirnaplókat néztünk:D

Vasárnap egész délelőttöt végig aludtuk szinte, aztán reggeliztünk és Vivi már ment is. A Vasárnap megint a szokásosan telt, pihenés takaritás ilyesmi... Este pedig grilleztünk a családdal:


Ez az itteni zöldséges :D

Aztán jött a hétfő amikor is volt az igazi Születésnapom!:) Nap küzben dolgoztam, de aztán este a család is felköszöntött egy nagyon jó kis vacsival ami Fondue volt és torta helyett fagyival. (Nem szeretem a tortákat...)
Valamint két ajándékot is kaptam tőlük amiknek nagyon nagyon örültem: 

Szülinapi sportcipő :)

Szülinapi mellény:) Mert itt tényleg hideg lesz késöbb!

Puszi nektek, és ölelés:)
u.i: Még mindig ezzel a hosszú i betűvel szenvedek, mert hogy nincsen a gépemen, szóval ne haragudjatok a hibák miatt.

2011. szeptember 5., hétfő

Folytatás

Ami az előző részekben történt: Szóval ma töltöm a 26. napomat eme csodálatos helyen, és ott hagytam abba, hogy szombaton volt Gabriel születésnapja.

A születésnap után, olyan 5 körül befutott előbb Vivien, aztán 6 körül Claire. Mert este bulizni készültünk. Még benyomtunk egy kis tortát meg muffint aztán ,,rövid" készülődés és 9- 9:30 között már el is indultunk.
Kicsit szellemképes, de mi vagyunk

Mire odaértünk már volt háromnegyed tiz is. Megmutatták nekem a Rosbif nevű kajálós, ivós beülős helyet ahol ittunk is egy kicsit, és utána átmentünk a szomszédos szórakozóhelyre, ahol találkoztunk sok sok ismerőssel és velük múlattuk az időt kb. éjfélig.


Aztán befutott Gregoir a sofőrünk, és fel mentünk a hegyekbe egy fesztivál szerűségre. Hát, ha azt mondom, hogy a gyerek úgy vezet ahogy én csak a Need For Speed nevű játékban merek, akkor nem hazudok. :D Nagyon kemény volt és nagyon élveztem, mert eszméletlen jól csinálta. Ezek után a fesztiválon hülyéskedtünk, táncoltunk, ittunk... aztán kifeküdtünk és csillagokat néztünk igy éjjel 3 óra tájékán majd a sofőrünk haza vitt mindenkit. Claire Viviennél aludt, én pedig itthon. Másnap mondanom sem kell, hogy vagy tizenegy óráig aludtam, és aztán délután is aludtam, szóval pihenős napot tartottam. :)

Hétfőn reggel a korán kelés után világositott fel az anyuka, hogy nem is kell dolgoznom mivel itthon van, hát rendben, azzal sarkon fordultam és visszabújtam az ágyba. Nem kell félni visszatudtam aludni. A nap további részében kitakaritottam a szobámat, a fürdőmet, kimostam a cuccaimat meg ilyesmi. Nagyon hamar elment az a nap is és már jött is a kedd.
A keddi napon dolgoztam, de csak a kislány volt egész nap, mert a fiúk ilyenkor Les Mussaillons (napközi) -ben vannak. Könnyű nap volt, bár kicsit hosszú mert hat órakor jött haza anyuka és még csak azután apuka. Szerdán is dolgoztam, bár annyi könnyebbségem volt, hogy csak Maud és Gabriel volt itthon, a kis Nicolas-t beadta anyuka a napközibe. ( Szerdánként nincs suli, elméletben ez a szabadnapom, de most cseréltük a hétfővel) Délelött felkerekedtünk és átsétáltunk Vivienékhez, majd ebéd időben eljött értünk anyuka és haza hozott minket és itthon ebédeltünk.
A nagyfiúnak vannak egészségügyi problémái ezért, mindig csipog az órája kb napi ötször mikor el kell mennie és csinálnia kell a ,,dolgát" (szándékosan nem irom le, hogy mi az legyen elég hogy kb 5-10 percet vesz igénybe és néha segitenem kell neki, de egyébként maga is el tudja intézni) szóval mikor csipog az óra akkor rászólok, hogy menjen. Na most egész nap megpróbálta eljátszani, hogy amint megszólalt az óra ő lenyomta és úgy tett mintha nem is lenne semmi. Egyszer nem hallottam igy nem küldtem el, hát utána este fele duplán rossz volt neki, ráadásul edzésre kellett mennie, és még Anyukától is kapott egy jó nagy adag szidást. Mivel minden alkalommal könyörögni kell neki, hogy menjen már el és 8 éves fejjel tudja, hogy én még nem tudom mikor csipog az óra és még át tud verni.
Hát ezen is túljutunk majd, és már tudom az óra időpontjait szóval pech.

Csütörtökön délelött csak Maud, aztán délben ebéd a három gyerekkel, a nagyobb vissza suliba egykor és fél kettőkor már jön is az apuka. Ami nem jelenti a munka végét még, mert apuka elment (vitte magával a kisfiút) és maradtam délutánra Mauddal. Fél öt körül haza ért apuka aztán öt körül anyuka is, na itt van az a pont mikor lejár a munkaidőm. Elseje van és fizetés nap úgyhogy boldog voltam.
Anyuka magához hiv és odaadta a részleges fizetésemet mert, hogy tulajdonképpen csak másfél hetet dolgoztam tehát a 200 frank megfelelő.
Aztán közli, hogy akkor ezentúl 550 frank lesz a fizetésem havonta. :O:S Hogy mennyi? Hát mert, hogy Ailsa is ennyit kapott és Vivien fizetése is ennyi. Rendben van... Mire beértem a szobámba folytak a könnyeim, mert a beigért 800 helyett 250 frankkal kevesebbet kapok majd fizunak. Felhivtam anyukámat és szerencsére sikerült megnyugtatnia annyira, hogy irtam egy smst Viviennek, hogy jöjjön át beszélgetni, mert mielőtt a Vanessával beszélek előbb vele is konzultálni akartam, hogy pontosan mennyit és hogyan dolgozik.

Még a délután folyamán kaptam egy szatyor Icebrakeres ruhát a családtól, valamint egy nagyon szép disz dobozos felsőt. Azt kell tudni, hogy ennél a cégnél dolgozik a Host Anyukám és ezek nagyon drága Merinóni gyapjúból készült sport és utcai ruházatok, amiknek ára igencsak borsos (de anyaga és minden más hihetetlenül jó) . Megtudtam például, hogy a diszdobozos felsőm 200 frank volt. Ezeknek a dolgoknak nagyon örültem és amig vártam Vivienre ki is mostam az összeset, hogy másnaptól már hordhassam is őket. Meg volt egy pár ami kicsi volt rám és azt Viviennek szerettem volna adni. Szóval mikor megjött, rögtön kihivtam ,,teregetni" az udvarra.
Miközben a ruhákat rendeztem meg válogattam Viviennek elmeséltem, hogy mi történt. Hát ő teljesen kiakadt és elmondta, hogy ő is négy napot dolgozik de egy két nap csak négy órát a másik két nap pedig nyolcat. Ezzel szemben én egy nap minimum kilencet és négy napon keresztül. Megbeszéltük, hogy sürgősen beszélek a családdal. Aztán elbúcsúztam tőle és befelé jövet szóltam anyukának, hogy miután a gyerekek lefeküdtek akkor szeretnék beszélni vele. Aztán rá 20 percre mikor már csönd volt leültünk az asztalhoz és elmondtam neki, hogy mennyit igért, mennyit dolgozom, és hogy szerintem ennél többet érdemlek és nem tartom fairnek a dolgot, hiszen Ailsának csak 3 napot kellett dolgoznia és az sem volt teljes nap illetve, nem ezt beszéltük meg. Láttam anyukán, hogy nagyon kellemetlen beismernie, de nem állnak jól anyagilag az új ház épitése miatt és ezért a maximum pénz amit nekem tud ajánlani a 650 frank havonta, de még a ruhákat tudja felajánlani és ez a maximum amit adni tud jelen helyzetben és megérti, hogyha haza szeretnék menni. Mondtam neki, hogy semmiképpen sem megyek haza, megfelel a pénz, csak igérje meg, hogyha legközelebb ilyesmi van akkor ne csak úgy közölje velem a dolgokat, hanem beszélje meg velem. Hát igen ezek a dolgok amiket egy első Au-pair és egy majdhogynem első Host Anyuka még nem tudja hogyan kell kezelni. Tanulságnak irtam le a dolgot, minden olyan Au-pairnek vagy jelöltnek aki elsőnek megy egy családhoz, esetleg első munkája lesz.

MINDIG BESZÉLJETEK MEG MINDENT ELŐRE. Nem vicc. A napirendet, a pénzt, órára percre pontosan mit várnak el tőled. És igy nem érhet csalódás, se téged se a családot.

Kár, hogy ezt mi csak igy utólag tettük meg. De most le van irva pontosan minden. A fizetés csökkenés miatt kaptam még egy kis szabadidőt Csütörtökönként délután fél kettőig dolgozom, és max csak besegitek apróságokban az apukának. Szóval jelentem minden rendben és minden megbeszélve, valamint teljesen elégedett vagyok.

Ezek után a péntekem már ennek jegyében telt, és a hétvége igérete ott lebegett a szemem előtt. Igy nagyon hamar el is ment. Iskola és munka után mindenki haza jött és kezdtek készülődni a másnapra, amikor is apuka, nagypapa, és a két nagy elemennek kempingezni, valamint apuka bicigli versenyére. És aki itthon marad az anyuka és a pici, valamint én. Teljes és totális nyugodt hétvége feldobta anyukát és én elkezdtem szervezni a hétvégi programot. Hétvége a következő bejegyzésben.

Puszi és BIG HUG mindenkinek! :)